1998. december (1/4)

Tartalomjegyzék: 
Szerző
3
Krisztus Lucifer és Ahriman között
5
A legsötétebb napok
6
A gyakorlati gondolkodás kialakítása – Beszámoló a SZOF őszi programjáról
7
Gondolatok folyóiratunk jövőjéről, egyszersmind beszámoló a morális erők – halálerők kutatására alakult csoport munkájáról
8
A halálerők szerepe az emberiség történetében
Szerző
9
A Waldorf-pedagógia és a szociális kérdés
10
A szociális kérdés a "tantervben" – I. rész
14
A magyarországi Bothmer-gimnasztika képzésről
16
Ésszerű testnevelés
Szerző
18
A táj mint atmoszféra
19
A hársfák napja
22
Kalugai képek
23
Az oroszokról (részletek)
25
Ábel szigete
27
Az idegenszívűségről (részletek Gerle Jánosnak Makovecz Imrével készített interjújából)
27
Karácsonyi üzenet
Szerző
29
Olvasói levél
30
Hírek, információk

Bevezető

1997/98 fordulóján, télen született meg láthatatlan otthonában: teremtóinek fejében a Szabad Gondolat című újság, ami most negyedik számával kerek esztendőt zár. Az alkotók fontos célkitűzése volt az antropozófiának, mint szellemi forrásnak, a felnövekvő gyermekek nevelésének és a szociális hármas tagozódás formálódásának átfogó összefüggésekben való felmutatása annak érdekében, hogy ezek betölthessék kultúrát és civilizációt megújító feladatukat.

Negyedévenként megjelenő számaink, valamint a szabad szellemi életért kiadott különszámunk egyaránt abból a szándékból íródott, hogy az általunk fellelt és megismert összefüggéseket olvasóinknak átadjuk, ezzel gondolatok találkozását, kiérlelé-sét segítsük.

A lapokban megjelenő élő gondolatok hátterét folyamatos egyéni és csoportmunkák adják. Kapcsolatok épülnek ki egy-egy új kezdeményezés érdekében, és bomlanak fel újra, ha feladatukat betöltötték. Frisch Mihály írása arról szól, milyen felelősséget jelent ezeknek a munka-eredményeknek a közzététele, hogyan található meg az a forma, amely nyitottságban őrzi meg a kijelentések tartalmát, és inkább továbbgondolásra serkent, mint a memóriában való tárolásra. Csoportjuk munkáját most Tóth Márknak A halálerők szerepéről szóló írása képviseli.

Sajátos módon a cikkek és a felvetett témák minden alkalommal összerendeződtek egy-egy - az év forgásában rs fellelhető - csomópont köré, amelyet az olvasóhoz címzett bevezetők próbáltak láthatóvá tenni. Most is így van. Krisztus alakjának megragadásához ad segítséget egy előadásrészlet. Ebben Rudolf Steiner egy szobor tervét vázolta fel hallgatóinak, melyet eredetileg az első dornachi épület kiemelt helyére gondolt felállítani.

A természet tetszhalálának idején a szellemi valóságot "kutatja tekintetünk anélkül, hogy egy pillanatra is elszakadnánk a gyakorlatiasság talajáról. A látható és láthatatlan világ összefonódásáról és egymásra hatásáról beszélnek az írások minden témában. Semmilyen erőszakolt különválasztás nem tehető e kettő között a valóság torzítása nélkül. Ennek a gondolatnak a megalapozására utal a gyakorlati gondolkodásról szóló írás. Minden jelenség mögött szellemi lények alkotó gondolatai húzódnak meg, s ha a jelenségeket éber szem kutatja, az egyszerű mozgás mögött éppúgy szellemi tartalmakra lelhet, mint egy táj, egy ősrégi kultikus építmény, egy technológia vagy egy történeti esemény mögött. Ilyen széles skálát jár be vizsgálódásunk.

A táj mint atmoszféra című írás egy Oroszországban rendezett ökológiai vándorkonferencia emlékképeit idézi elénk, és látásmódjával előítéleteink falán tör át. Párban vele egy írországi látogatás gondolati összefoglalása áll Ábel szigete címmel. Azok között az erők között, amelyek "passzív hitre" és "aktív tudásra" kívánják az ember individuális tudatát szétválasztani, a golgotai misztérium teremtett egységet. A szellem befogadása és a környezet átalakítása egyformán az ember képessége azóta, de hogy ezeket a képességeit használhassa, ahhoz még nagy ellenállást kell legyőznie, harcok sorát kell megvívnia.

1998-ban az emberi lélek belső színterein próbáljuk meg tettenérni azokat a jelenségeket, amelyek az ember tiszta szándékai ellen hatnak. Ebből a szempontból hív fel a Gonosz elleni küzdelemre A legsötétebb napok című írás, amely az „őrizkedj a Gonosztól" irányelv idejétmúltságára figyelmeztet.

Önátalakításunk erőfeszítéseihez egyedül szellemi fogékonyságunk adhat erőt és hitet. Amíg a szellem valóságát közvetlenül nem tudjuk érzékelni, anyagba szorult gondolkodásunk sorsszerű következményeit kell elszenvednünk.

A következő generációk talán már az iskolában egészséges környezetet találnak szociális érzékük kifejlesztéséhez és megerősítéséhez. Az első Waldorf-iskolával -melyet a háború befejezését követő évben, 1919-ben alapítottak Stuttgartban - mindenesetre a szociális hármas tagozódás értelmében történő nevelés lehetőségét kívánták megteremteni. Hogyan illeszkedik ez a törekvés a tantárgyi oktatás rendjébe - erről szól Christoph Strawe írása. Itt hívjuk fel a figyelmet az olvasói levélre, amely az előző számunkban felvetett „szociál-patológiai jelenség"-hez kapcsolódik. Úgy érezzük, sokaknak segíthet.

Az antropozófia forrásából több olyan kezdeményezés született a nevelés területén, amelyek lassan magyarországi iskolákat is elérnek. A Bothmer-gimnasztikával és a hazai képzés helyzetével Mesterházy Mária és Toll Tünde segítségével ismerkedhetünk meg.

Karácsonyi számunkat egy üzenet zárja, amely Kampis Miklós segítségével jutott el szerkesztőségünkhöz. Az írás erőt és szépséget kíván adni minden kedves olvasójának újra és újra, ezért továbbítjuk örömmel mi is.