1998. június (1/2)

Tartalomjegyzék: 
Szerző
3
A Goetheanum építésének története
4
"Az, akit kerestek..." (részlet)
7
A morális technológia és technika világa (bevezető Paul Emberson cikkéhez)
7
A morális technológia és az Anthro-Tech Kutatóintézet munkája
Szerző
10
Jakob Streit látogatása, 1998. április
11
Találkozás Jakob Streittel
12
György lovag
14
A gyermek a második hét évben – II. rész
15
Az osztálytanító önmegértése
16
A tanár elő- és utókészületeiről
Szerző
18
Hogyan látjuk a természetet?
21
A bátorságról (részlet)
23
"Minél kevésbé akadályoznak idealista szlogenek, annál jobb..." – Harold Pinter levele Tony Blairhez (részlet)
Szerző
24
Olvasói levelek
25
Hírek, információk
27
Waldorf intézmények címjegyzéke

Tisztelt Olvasó!

Lapunk bemutatkozó száma gyorsan elfogyott, és - bár még kevés visszajelzés érkezett - úgy látszik, a Nevelésművészet volt olvasói türelemmel és nyitottsággal fogadták a változást, ami bővülő témaválasztékot ígért, ügy tapasztaljuk - már egy negyedév távlatából -, hogy a Szabad Gondolatok Házaként étrehozott szellemi tér segített összehozni a külön-külön tevékenykedő csoportokat. Az előadások és bemutatók felnyitják az egyes körök kissé belterjes zártságát, és egy áramló, visszajelzésekben gazdag működési formával váltják fel. Az öntevékenység értő közönség elé léphet, a megmérettetés utáni i/ágy találkozik a megismerés igényével. Ez a lehetőség mindenki számára fontos, aki érti, hogy elgondolni: az más, mint megvalósítani. Elmélet és gyakorlat egymást ösztönző megnyilvánulásai alakítják a mi lapunkat is, amely most Jákob Streit előadássorozatáról tudósít. Mindnyájan, akik hallgatói lehettünk ezeknek a mesés pillanatoknak, tudjuk, milyen élmény volt a 88 éves Tanító előadása. Ezért döntöttünk úgy, hogy itt csak összefoglalót és beszámolót adunk az eseményről, az előadás teljes anyagát pedig külön füzetben adjuk közre.

A pedagógiai írásokban is, és a további témáinkban is újra és újra előkerülnek a választás, a bátorság és a cselekvőképesség prob-émái. Szent György mitikus személye egységbe fogja mindezeket a tulajdonságokat. Ezért is kíséri alakja az írások egy részét. A sárkánnyal folytatott küzdelem jelenik meg előttünk más és más formájában, valahányszor az emberi szellem a hatalmaskodások-kal, a visszaélésekkel vagy a bénultsággal veszi fel a harcot.

Ahogyan azt a Szabad Gondolat alcímében összegeztük, antropozófiával, pedagógiával §s társadalmi szociális kérdésekkel akarunk foglalkozni.

Az antropozófia jelenlegi helyzetéről, úgy gondoljuk, nem általánosságban vagy elméletben, hanem a szimptomatikus jelenségek és események felismerésével és leírásával tudunk valódi képet adni. Ilyen figyelemreméltó folyamat a Goetheanum átépítése és ennek előzményei is, amelyről a mostani írás szól.

A technológiai kutatások két ellentétes fejlesztési irányát fogja párhuzamosan figyelemmel kísérni és bemutatni Frisch Mihály sorozatnak induló írása, melyben a virtuális világba, illetve az Anthro-Tech világába kalauzolja olvasóit.

A pedagógiai rész szeretne hozzájárulni a Waldorf-iskolák továbbfejlődéséhez. Ennek két legfontosabb alappillére: a tanterv kialakítása és a biztosan megalapozott és áttekinthető költségvetés. A Kniebe írások az első témáról készültek.

A lap harmadik részében a társadalom működéséről és működési zavarairól szólunk. Az egyre erősödő környezetvédelmi mozgalom sok új kérdést vet fel. Ezeket segít tisztábban látni a Pagony-iroda programjáról közölt összeállítás első része. A beszélgetések az ember és a környezet közötti határokat, illetve az emberj természet és a természet közötti párhuzamokat keresik.

A magyarországi választások már befejeződtek, mire ezek az írások megjelennek, de talán az eddig lóversenyfutam-szerűen közvetített szavazásról a végső eredmények boncolgatása nélkül is lehet olyasmit mondani, ami fontossággal bír. John Kennedy a „Profilé of Courage" (A bátorság arca) című könyvében az igazi, nemes amerikai szellemnek állít emléket. Ebből olvashatják (először magyarul ) az utolsó fejezetet. Az amerikai demokrácia történetéből válogatott példatár szenátorok és politikusok bátor helytállásának pillanatait eleveníti fel.

Harold Pinter angol drámaíró levele Tony Blair brit miniszterelnökhöz egy alkalmatlan kormánypolitikának szóló figyelmeztetés. NATO tagságunk tudatában nem árt ilyen összefüggésekre is rávilágítani. Az Európára nehezedő amerikai befolyás erősödésével fontossá vált, hogy a valóban tiszta amerikai szellemet el tudjuk választani a hatalom játékaitól, és ne engedjük magunkban az előítéleteket eluralkodni.

Nagyon örülünk a már beérkezett olvasói leveleknek, és továbbra is számítunk olvasóink visszajelzéseire. Igyekszünk ezeket felhasználni, közvetíteni. Kérjük, ne sajnálják a fáradságot a megírásra!

Végül értesítjük olvasóinkat, hogy a szerkesztőbizottság új taggal bővült. Galántai Ágnes a felelősszerkesztői teendőket látja el.