1998. szeptember (1/3)

Tartalomjegyzék: 
Szerző
3
A Fatima-jelenség és a Jánosi kereszténység hajnala (részletek)
4
Mi lesz a jövő energiaforrása? Morális erő – halálerő. Az emberiség sorsfordító kérdése
8
Beszámoló a Hauschka-csoport munkájáról
10
A Szabad Oktatási Fórumról
12
A képalkotás erőtere – Huszonhét mondat a Skarabeus Műhely munkájáról
17
Mesél a természet – csak legyen, aki meghallgatja
20
Uray György emlékezetére
Szerző
21
Segítség a tanuláshoz
22
Az állattan oktatása Rudolf Steiner pedagógiájában (részlet)
Szerző
24
Szabad szellemi élet
25
A pedagógiai szociál-patológia egy fejezete: az alárendelési okmány
29
A törvényről
Szerző
31
Olvasói levél
32
Hírek, információk
35
Waldorf intézmények címjegyzéke

Tisztelt Olvasó!

A szabad szellemi élet történeteit, próbálkozásait, nehézségeit - tehát létét és élni akarását követhetik nyomon lapunk harmadik számában is. A korábban bemutatott Kós Károly Egyesülés körül kialakult csoportok, valamint egy kísérleti szabad főiskola munkájáról szólnak elsőként a beszámolók. Ezek az iskolák már keletkezésükben is rendhagyóak. Olyan találkozásokból indultak, amelyek a kétfelől egy időben felmerülő igényből jöttek létre: tanulni és megismerni vágyók kerestek hiteles embereket, akiknek volt továbbadniva-lójuk. Az összeállítás arra törekszik, hogy ezt a fejlődési pályát mindkét oldalról bemutassa. Elindult tehát egy teremtő folyamat az emberi természet valóságából, amely működésével egyszerre formál embert, társadalmat és természetet. Ezekben a kezdeményekben világformáló erő feszül. Az önérdek megtalálja építő formáját, amikor a szellem irányába tör, s erejét a szívós, eltéríthetetlen akarásba fordítja. A szabad gondolat valós kérdések megfogalmazásáig jut. A kérdések pedig már kikerülhetetlenek, ha egyszer megformálódtak. Olyan tényezők, amelyekkel ezentúl mindenkinek számolnia kell.

Minden új szellemi kezdeményezésnek harcot kell folytatnia azért, hogy megjelenhessen, megmérettessen és fennmaradhasson a világ realitásában. Amíg a legfinomabb gondolati szubsztanciából ható forma válik, olyan metamorfózison kell átmennie, amely deformációk sorával fenyeget. Tévedés lenne azt hinni, hogy ellenerők csupán a szembenálló külvilágból működnek. Dieter Brüll írása éppen azokat a torzító hatásokat leplezi le, amelyek a már megállapodott Waldorf-iskolákon, illetve az azokat általánosságban képviselni akarókon belül hatnak. Ha a 'tisztán szokásjogon alapuló sokévi gyakorlat" azt a jogot követeli magának, hogy szabályozóként, sőt törvényként fogadtassa el magát, és ezen az alapon a többi kezdeményezést az ő akaratától függőségben tartsa, akkor minden ember rendeltetéséből adódó feladata ez ellen tiltakozni, és olyan jog kialakításán munkálkodni, amely az ilyen önjelölt igazságtevőket féken tartja.

Az a tény, hogy a Waldorf-mozgalom mellett a felnőtt nevelés területén is sok értékes kezdeményezés jelent meg, arra figyelmeztet mindnyájunkat, hogy meg kell kezdeni a jogi megalapozását annak, hogy ezek és más szellemi csírák szabadon, a nekik kijáró jogi védettségben fejlődhessenek. Ezekben az emberiség jövőjét kell felismernünk - ahogyan ezt a Szabad szellemi élet című cikk fogalmazza. A kérdés időszerűségét hangsúlyozza a mottó is, kiemelve, hogy a jelenlegi kormány feladata - és reméljük képessége - a jogi forma megteremtése. Újra és megint csak bátorság szükséges ezeknek a szellemi inspirációknak a képviseléséhez, felvállalásához azok részéről is, akikben felmerült a változtatás szükségessége, és azok részéről is, akiknek feladatköre ennek helyet szorítani a többi között. Mihály arkangyal ismét sereget gyűjt, hogy a szellem korábbi tevékenységéből lerakódott formaburkot az élő szellem erejével áttörje.

Ralph Melas GroGe írása arra hívja fel figyelmünket, hogy mi az, ami nagyban akadályozza az emberiség felnőtté válását. Az élet már réges-rég túllépett azon a helyzeten, amelyben akár az egyház, akár más felkent intézmények magukra vállalhatnák a felelősséget a hatáskörükbe tartozó embercsoportok tetteiért és irányításáért. "Aki király, sorsának királya" - minden felnőtt emberre vonatkozó igazság ez.

Őszi számunk az államalapítás és alkotmány ünnepe után, Mihály nap előtt jelenik meg. Az ország és a világ jeles napjainak évfordulóin egy megformált és egy kialakulatlan, számunkra még szinte észrevétlen ünnepre hívjuk fel a figyelmet. Mihály-nap a tavaszi kibontakozás ellenpárjaként cselekedeteink és értékeink begyűjtésére és mérlegelésére szólít. Élet és életforma, kiszámíthatatlan és kiszámítható, törvényszerű és rendhagyó dinamikáját és jelenségeit próbálja nyomon követni a Kivonulás a szolgaság földjéről című írás. Sokakban felmerülnek azok a kételyek és félelmek, amelyek a megszokott rend változásait kísérik. De próbáljunk meg a felkavarodó érzelmek sűrűjébe az értelem fényével világítani: Miből fakad vajon ez a vakrémület? Hozzánk tartozó-e a mozdulatlan stabilitás igénye, vagy életünk hajójának valamely sötét zugban megbújó potyautasától ered?

Előző számunk legnagyobb figyelmet keltő írása az Antrotech Intézet munkájáról szólt. Most közölt folytatása talán hozzásegít, hogy megelőzze a túlzó reményeket a morális technológia gyors térhódítását illetően. Látni fogják, hogy nagyon sok a bennünk felhalmozódott akadálya annak, hogy ehhez az erőforráshoz elérhető közelségbe kerüljünk. Végül is minden írás ezt példázza. Ugyanakkor bizonyosság számunkra, hogy abban a pillanatban, amint az első gondolat, az első lépés megindul egy elérendő cél felé - az út mindnyájunk számára világossá és elérhetővé válhat. Ilyen realitását kell felismernünk a morális technológiának is, hogy ki-ki rátalálhasson arra a számára lehetséges legközelebbi lépésre, amit ebben az irányban megtehet. A közzétett olvasói levél ilyen módon közelít a témához.

Mivel a közölt írások egymásra épülnek, mind az egy számon belüliek, mind az egymást követőek, annak, aki ezt az építményt egészében szeretné átlátni és felmérni, lehetősége van a régebbi (1., 2.) számok megrendelésére a szerkesztőségben. A lap előfizetésének is ugyanez a módja (a megrendelőnek csekket küldünk). Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy mind az előadások és egyéb események, mind pedig lapunk eljusson minden érdeklődőhöz, és a szabad gondolatok egymást inspirálva fejlődhessenek. Kérünk benneteket, éljetek ezzel a lehetőséggel: értesítsetek programjaitokról és figyeljétek az általunk közölt előrejelzéseket is. Legyetek társszerzők az olvasói levél rovatban!

A Szabad Gondolatok Háza ősszel újra nyitva áll a kezdeményezések előtt, az eddig előre jelzett rendezvényeket már most ismertetjük.

Szerkesztőbizottság