1999. március (2/1)

Tartalomjegyzék: 
Szerző
3
Életem és működésem (részletek)
7
A vállalkozási piramistól a formateremtő vállalkozásig
14
Az emberi táplálkozásról
22
A Johanna und Carl Graf Keyserlingk Institut – Vállalkozás a szellemi életben
Szerző
24
A szociális kérdés a "tantervben" – II. rész
Szerző
28
Hírek, információk
31
Waldorf intézmények címjegyzéke

Bevezető

"...az ember mára túlságosan okos ahhoz, hogy bölcsesség nélkül képes legyen életben maradni" - idézi Schumachert Somogyi Tibor abban az írásban, melyben gondolatait és felismeréseit fogja össze a vállalkozás tevékenységéről. Szokatlan dolog az, hogy egy mai embert ilyen megfontolások vezessenek vállalkozásában. Szokatlan dolog, hogy egy gazdaságinak mondott téma elemzéséből hiányozzanak a pénz, a hatékonyság, a piac és a verseny unalomig ismételt fogalmai. Ezek helyett szabadságról, felelősségről, empátiáról, odaadásról, megállapodásról beszél -olyan fogalmakról, melyek megértése elmélyült figyelmet igényel, és sohasem alkalmazható mechanikusan. Érdemes időt szánni rá, hogy az írás segítségével újragondoljuk a vállalkozás időszerű kérdéseit. Annál is inkább, mivel ebben a témában nehezen találunk „klasszikus" irodalmat. A lehetséges példákat gondosan elrejtették szemünk elöl.

Henry Ford alakja a századforduló legendájává vált. Benne a nyugati világ legjobb képességei egyesülnek. Bátorsága, szívóssága, szervezőkészsége, megismerő szenvedélye, formateremtő ereje kimagaslóak, és a modern világ kialakításában mindenütt alapokat teremtettek. Ezekkel a képességekkel, úgy tűnik, a világ formálásának álma valósággá vált. De ez a lehetőség félelmetes távlatokat is nyitott az emberiség történetében. Ettől kezdve a tét óriási, és az emberek szorongva kérdezik: milyen szándékok szolgálatába szegődnek majd ezek a képességek? Vajon tudásunk elég biztos alapokon áll-e ahhoz, hogy meglévő ismereteinkre építsük a jövőnket?

Ugyanazokban a sokat hordozó időkben, melyekben Henry Ford őszinte lelkesedéssel egy világbirodalmat épít a puritanizmus lassan kiüresedő szellemi alr-pjára, Közép-Európában Rudolf Steiner a gondolkodás forradalmát indítja el. Az ember önmagáról és a világról alkotott, eltorzult szemléletét kiigazítja, a természettudományos nézet részle-gességét a szellemtudománnyal kiegészíti, azaz hidat épít a múlt és jelen emberi tapasztalásai között. A lehetőség az egyetemes gondolkodásra az antropozófia szemléletmódjával megadatik.

Felmérhetetlen ennek a jelentősége. Henry Ford nem ismerte Rudolf Steinert, de Steiner ismerte, megértette és a helyén becsülte Henry Fordot, éppúgy, ahogyan a keleti ember problémáit is átlátta. A kétféle ember, az ég és a föld, nem különállóan, szembenállóként, hanem szoros egységben, összetartozóként, egymásra utaltként és egymást kiegészíteni képesként állott előtte.

A magyar olvasók sajnos nem egykönnyen juthatnak hozzá Henry Ford világos és egyszerű gondolataihoz. Önéletrajzából 1926-ban jelent meg magyarnyelvű kiadás utoljára (Életem és működésem, Légrády nyomda), valamint egy a gazdaság területén szerzett tapasztalatairól szóló írás (Ma és holnap, Légrády nyomda) - nagyjából egy időben az eredeti kiadásokkal. Nézetei ellen egy emberként indult támadásba a háborús konjunktúrában megerősödött imperialista vezető réteg, s ami életében lehetetlen volt, azt halála után igyekeztek elérni: egész munkásságát, szellemiségét lejáratták, meghamisították, végül pedig eltüntették szem elől. A szellem folytonossága azonban kikezdhetetlen.

A Keyserlingk Intézet munkájában Elisabeth Beringer és Berthold Heyden szellemi vállalkozásával ismerkedhetünk meg. Ők olyan úttörő munkát vállaltak, amelyben elkerülhetetlenül elérkeztek a törvényi szabályozás módosításának gondolatáig. A jövőben ezek az akadályok minden valódi vállalkozás útján felmerülhetnek, figyelmeztetve arra, hogy nem létezik különállóan gazdasági, jogi és kulturális élet.

Elisabeth 'Beringernek a Szabad Gondolatok Házában tartott előadássorozata a táplálkozással kapcsolatban mutatta meg, hogy milyen szerteágazóan sokrétű az ember minden tevékenysége. írását azoknak ajánljuk, akik elmulasztották meghallgatni őt, és azoknak is, akik személyes varázsát fogják felidézni újraolvasott gondolataiban.

Befejező részét közöljük Christoph Strawe: A szociális kérdés a „tantervben" című írásának, amely a szociális érzék megerősítésének és a szociális teremtésre való felkészítésnek a lehetőségeire mutat rá a Waldorf-iskolák pedagógiájában.

Az emberi tudat kiteljesedése, a szabadság felismerése és a vállalkozás egymással szorosan összefüggő, időben egybeeső folyamatok. A vállalkozó ember mára, a szociális élet hármas tagozódásának ismeretében, az antropozófiai szemlélet segítségével, egészen új perspektívát nyithat mindnyájunk jövője érdekében.