1999. szeptember (2/3)

Tartalomjegyzék: 
Szerző
2
Bevezető
3
Tények, hazugságok, hosszú távú tervek – Adalékok az USA-kormányzat külpolitikájának megértéséhez
7
A Nyugat, Szerbia és a maffia szervezete
8
"Megtörténhetett volna" – Beszélgetés Kálmán Istvánnal
10
Goethe évforduló
13
Emlékezés Ehrenfried Pfeifferre
14
A Joseph Beuys szeminárium elé
15
"A misztériumok a főpályaudvaron vannak" – Spiegel-beszélgetés Joseph Beuys-szal az antropozófiáról és az emberiség jövőjéről
20
Kiáltvány "a kreativitás és interdiszciplináris kutatás szabad nemzetközi főiskolájának" megalapításáról
22
Beszélni saját földünkről: Németországról
27
"Óvd a lángot" – Az ember meleg-karakteréről
Szerző
29
Hírek, információk
31
Waldorf intézmények címjegyzéke

Bevezető

Bár a nyári számnak aktualitást adó háború látszólag befejeződött, a Szabad Gondolat a látszat mögötti összefüggéseket távlataiban is nyomon követi. Jelenlegi „történelmünk" megértéséhez és mégítélé-séhez elengedhetetlen, hogy tisztán álljon előttünk annak múltbaveszó gyökere, és felismerjük a jövőnket formáló szándékokat és gondolatokat is az információk minden nyomot elmosó áradatában. Thomas Meyer írása: „Tények, hazugságok, hosszú távú tervek" Shakespesre mottójával indul: „Örült beszéd: de van benne rendszer", és az amerikai kormányzat törekvéseit veszi vizsgálat alá. A jelszavak és a valós tettek közötti áthidalhatatlan szakadék tulajdonképpen mindenki számára felismerhető. Nehezebb azonban felfigyelni arra a hatalmi technikára, amely a népek manipulálását működteti, és meglátni a saját kezünkben lévő, még kihasználatlan formáló erőket. Rudolf Steiner gondolatai ebben is segíthetnek. „A lényeg az eleven egészben egymást át- meg átszőve működő képzőtörvények nagyszerű gondolati felépítése" - mondja Steiner Goethének a növények metamorfózisával kapcsolatos meglátásairól. Ez nyilvánvalóan érvényes az emberi gondolatokból formálódó valóságra is annyiban, hogy csakis az egészből magyarázhatók a részletek. A maffia szervezetek szerepét például bajosan érthetnénk meg annak politikai vonatkozásai, a hatalommal való kapcsolataik áttekintése nélkül. Andreas Bracher írásában ennek a szemléletmódnak a látószögéből mutatja be a maffia és a háború összefüggéseit. Ehhez a témához kapcsolódik a Szabad Gondolat Kálmán Istvánnal folytatott beszélgetése is.

Goethe természetismerete - amelyről Buella Mónika ad rövid ismertetést az évforduló alkalmából - és helyzetünk felismerése így kapcsolódnak össze előttünk, sorsunkatformálni tudó és akaró emberek előtt. Ehrenfried Pfeiffer születésének 100. évfordulója is jó alkalom arra, hogy újra idézzük gondolatait, melyeket az életenergia körüli kutatásairól közölt. „Mindenek előtt arról van szó, hogy bensőnkben az anyagot átszellemítsük, és ezt az átszellemített anyagot mint megelevenítő energiát a kozmosznak visszaadjuk. Ez az a feladat, amely előttünk áll."

Innen jutunk el azután Joseph Beuys munkásságának megértéséhez, aki állítását: „minden ember művész", erre a tudásra alapozta. A novemberi Beuys-hétvége rendezvényeit vezetik be itt közölt beszédei és a vele készített interjú. A „szociális plasztika" a mindnyájunk által ismert művészetek kiteljesítése. Társadalmi életünket mindenképpen formáljuk, tudattalanul és akaratlanul is - ahogyan azt a hatalom kiszolgálóiként tesszük. De a tudatos, szabad elhatározások és tettek lehetősége is megvalósítható, ahogyan azt Goethe vagy Beuys példája mutatja.

Örömmel adjuk hírül, hogy szeptemberben elindul a Kós Károly Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány Szabad Főiskolája, melynek felhívását előző számunkban közreadtuk. A kétéves programról a jövőben állandóan tudósítjuk majd olvasóinkat, hiszen az iskola egyben kísérlet is egy, a kor feladatának megfelelő felsőoktatás kialakítására.

A Kós Károly Egyesülés az idén ünnepli megalakulásának tízéves évfordulóját. Az ünnepség programját újságunk 30. oldalán közöljük, melyre itt is mindenkit szeretettel meghívunk.