2012. június (15/2)

Tartalomjegyzék: 
Szerző
1
Sorsközösség – Beszélgetés Walther Giezendannerrel
6
Buddha és a német népszellem
10
Ezt tudjuk csinálni...
Szerző
15
Harc a földért
Szerző
24
A fémbõl és fénybõl megszületõ szín
27
Antropozófus szín- és fényterápiák
Szerző
29
A földi kova és a Nap fényes esküvõjétõl a megrontott, doppingolt szilíciumig, a félvezetõ tranzisztorig
32
Csak nézem a monitort...
Szerző
34
Pietà
36
Az Új Nép városa
Szerző
37
A magyar kiadó ajánlása (könyvajánló)
38
A fordításról (könyvismertető)
38
Hírek, hirdetések

Szerkesztői bevezető a 2012. márciusi számhoz

Antropozófia rovatunk a Krisztus-misztérium és a közösségalkotás gondolata köré szerveződik. Februárba egy nemzetközi rendezvény keretében ünnepelhettük meg a hazai Keresztény Közösség magyarországi gyülekezetének megalakulását. Szerettünk volna egy írást megjelentetni az eseményhez kapcsolódóan. Megkeresésünkre Silye Imre, a gyülekezet papja javasolta az éppen itt tartózkodó területi vezetõvel, Walther Giezendannerrel történõ találkozás lehetõségét. Így mostani számunkban a vele készített interjút olvashatják, de visszatérünk még a hazai gyülekezetre.

Rudolf Steiner beszélt 1911-ben a buddhista Merkúr-áramlatról, amely Goethe halálának évétől kezd beáramlani a Nyugat civilizációjába. Mohamed Aquinói Tamás – Goethe. Klaus J. Bracker írása Buddha és a német népszellem kevésbé ismert kapcsolatára világít rá.

Majd a Kós Károly Egyesülés harmadik építésze, Jánosi János beszél nekünk Makovecz Imréről, az általa létrehozott közösségről, és a szerves építészetről, amely lényegében a dolgokhoz való hozzáállás, magatartás kérdése.

Világhelyzetrovatunk a haza energia-helyzetről és a földért folytatott harcról szól. A szerkesztőbizottság egésze nem szakértő ebben a témában, Ertsey Attila áttekintő képességére támaszkodunk.

Szelídebb vizekre evez Gyógyászatunk. Egy fiatal kezdeményezést mutatunk be, a Fém-Szín-Fény-Terápiát, amely visszanyúlik Steiner fémekkel megszínezett ablaküvegeihez. De vajon mi köti össze a beeső fénnyel játszó színes ablaküveget és a számítógép lelkének mondható tranzisztort? A válasz Frisch Mihály írásában találhatjuk meg a Technika rovatban. Ugyanitt olvashatjuk Séva gondolatfelvetését a számítógép monitorjára szegezett tekintetről, mit „csinál” szemünk, amikor a monitort figyeljük. S végezetül: szemlélődünk. Ertsey Attilának születnek sajátos hangulatú esszéi, amelyeket nem akartunk begyömöszölni egyetlen rovatba sem. Így keletkezett a Szemlélődés

A Szerkesztőség